Varga Anikó
„2016 nyarán egy izgalmas e-mailre lettem figyelmes. Vargáné dr. Molnár Márta folyó kutatásához keresett maga mellé demonstrátort, melynek témája a Krónikus veseelégtelen gyermekek és fiatalok neurokognitív vizsgálata volt. Pillanatok alatt döntöttem, hogy ez az a terültet, ahol szívesen dolgoznék, új lehetőségek, tapasztalatok és tudás várhat rám. Így elküldtem a jelentkezésem és egy személyes beszélgetést követően a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet demonstrátora lettem.
Az elmúlt, majdnem 3 év alatt, nagyon sokat tanultam és fejlődtem a demonstrátori munkának köszönhetően. Beleláttam, hogy miképpen folyik egy nagy kutatás, hogyan szerveződnek az alanyok, mire kell figyelni egy tesztfelvétel során, mennyire fontos, hogy minden a helyén legyen. Elsajátítottam, hogyan tudok keresni és találni megfelelő, evidenciákon alapuló szakirodalmi forrásokat és azokat feldolgozni, rendszerezni. A számomra, addig végtelen messzeségekben létező statisztikai programokban és hatalmas adattáblák kezelésében, próbák lefuttatásában is ismereteket és gyakorlatot szereztem. Ezeknek köszönhetően a szakdolgozatom és a TDK munkám megírása is könnyebben ment, hiszen nem először találkoztam szembe ezen kihívásokkal, ami nagyban segítette a folyamatot. A fő témán belül, saját érdeklődési köröm mentén jelölhettem ki, hogy milyen résztémába ásnám bele magam, mint saját terület. Munkámmal több konferencián, mint előadó vagy versenyző is részt vettem, ösztöndíjakat nyertem el, amely tovább motivált a magasszintű tevékenykedésre.
Sokáig azt gondoltam, hogy a tudományos élet kevéssé izgalmas a gyakorlathoz képest, ám a demonstrátori munkám rávilágított, hogy ebben tévedtem, hiszen a kutatás adja az alapot a gyakorlati munkához. Nagyon sokat fejlődtem az évek alatt és ma sem döntenék másképpen, mert azt gondolom, ezen tartalmakat nem tudtam volna máshonnan elsajátítani. Vargáné dr. Molnár Márta pedig tökéletesen vezetett, irányított, ám kellő szabadságot is biztosított az önmegvalósításhoz, hogy magam találjam meg azt, ami érdekel, terelgetve és segítve ötleteim kibontását, megvalósítását.
Összegezve, remek élmény és tapasztalat volt egy nagy kutatás részesének lenni, annak munkafolyamatát elősegíteni, egyeztetni, telefonálni, táblázatokat rendszerezni, adatokat elemezni. Az pedig, hogy lehetőséget kaptam, hogy önmagam is megvalósíthassam benne, felbecsülhetetlen lehetőséget adott.
Ez az én történetem! A tiéd milyen lesz? 😊”
Schieszl Evelin
„A demostrátori pozícióval egy véletlen folyamán találkoztam és eleinte nem is érdekelt, azonban végül annyit hallottam róla, hogy végül én is beadtam a jelentkezésemet az Általános Gyógypedagógia Intézethez. Végezetül nagyon kellemesen csalódtam mind a munkában, mind az intézetben uralkodó kellemes légkör miatt. Természetesen ezt a jelentkezésem idején még nem tudhattam. Főként azért döntöttem a demostrátori pozíció mellett, mert szerettem volna magam valami számomra ismeretlen területen kipróbálni, új ismeretségekre szert tenni, fejleszteni magam, akár kommunikáció, akár probléma megoldás területén. Mindemellett azt sem szabad kihagyni, hogy ez valamilyen szinten „munka” és így nem lehet félvállról venni sem.
Mint már említettem az intézetnél nagyon kellemes légkör uralkodik, az intézet tanárai, munkatársai nagyon barátságosak és segítőkészek. Hetente két órát kell ott tartózkodnunk és elvégezni a ránk bízott feladatokat, azonban, hogy ezt mikor tesszük meg teljesen ránk van bízva, így kényelmesen tudjuk az órarendünkhöz igazítani.
Természetesen rengeteg élményt, tapasztalatot szereztem az ott töltött idő alatt. Számos esemény, hallgatókat is érintő jelenség hátterébe, nehézségeibe bepillantást nyerhettem, így egyes szituációknak a másik oldalát is láthattam.
Számomra az egyik legjobb döntés volt, hogy jelentkeztem demostrátornak az Általános Gyógypedagógia Intézethez.”
Kup Katica
„Miért is lettem demonstrátor?
Első éves koromban még csak nem is hallottam a demonstrátorságról (szerintem sokan a mai napig így vannak vele), ezért amikor egy csoporttársam mesélt a lehetőségről másodév elején, megtetszett a gondolat, hogy ilyen formán is megkönnyíthetem az oktatók munkáját, és segíthetem a kar működését. Később megkeresés is érkezett a demonstrátori pozícióval kapcsolatban, így nagyon örültem, hogy végül csatlakozhattam egy intézet munkájához, mindennapjaihoz. Ez a munka pedig annyira a szívemhez nőtt időközben, hogy már második féléve csinálom, és fontolgatom a folytatást is.
Miért szeretek ebben az intézetben dolgozni?
Azt hiszem demonstrátorként jobban beleláthatok az oktatóink munkájába, és segíthetem őket szakmailag, valamint megismerhetem az órán kívüli oldalukat is, és én is rengeteget fejlődhetek, ami egy páratlan lehetőség minden szempontból. Szerencsém volt, mert az Általános Gyógypedagógiai Intézetbe kerültem, ahol is megtalálhatóak az én szívemhez legközelebb álló témák, kutatási területek és nem mellesleg remek oktatók, munkatársak is, akikkel élmény együtt dolgozni.
Mit szeretek leginkább a demonstrátori munkámban?
Szeretem azt, hogy jó a demonstrátori csapat, kiválóak az oktatók, kellemes a hangulat, mindig történik valami, ha érdekel valami, bárki készségesen segít és nem mellesleg a jövő szempontjából is jó gyakorlati terep, mind kutatóknak vagy leendő tanárjelölteknek is akár, de tapasztalatként sem utolsó.
Mit kapok tőle?
Tudományos jártasságot, kutatáshoz segítséget, szervezési és egyéb, pótolhatatlan gyakorlatot, nagyszerű kapcsolatokat és még egy kis ösztöndíj is jár a munkáért viszonzásként.
Remélem a jövőben sikerül minél több hallgatóhoz eljuttatni a demonstrációs lehetőséget, mind munkában való részvétel, mind a tanulmányokhoz való segítség és felejthetetlen élmények miatt is.”
Beke Fanni
„Azért szerettem volna demonstrátor lenni, mert nagyon szeretem a szakot, amelyet választottam és úgy gondoltam, jó lehetőség a tanulmányaim mellett kicsit jobban belelátni az intézet életébe. Pozitívan ért, hogy a tanáraim az első meeting alkalmával nagyon szívesen fogadtak és avattak be a leendő teendőimbe és a munkájukba. Részt vettem karácsonyi rendezvényeken, ahol gyerekekkel kézműveskedtünk ahol találkozhattam a MACIEgyesülettel, a családokkal, implantált gyerekekkel is. Segítettem néhány óra tartásában is tanáraimnak. Ez utóbbi a gyakorlati tapasztalatszerzés miatt nagyon hasznos volt számomra, a hallásvizsgáló eszközök használatára csak 1-1 kurzus keretében volt lehetőségem eddig. Az intézet dolgozói nagyon nyitottak és kedvesek, egyedüli demonstrátorként is el tudtam végezni a demonstrátori feladatokat. Minden hallás szakosnak csak ajánlani tudom, hogy jelentkezzen demonstrátornak az intézethez a jövőben, ha ideje engedi, mert hasznos tapasztalatokat szerezhettek!”
Schliszka Tamás
„A féléves demonstrátorkodásomat az Általános gyógypedagógiai intézetnél végeztem. A feladatkörök jók voltak, kicsit talán monotonok, de hallgathattunk zenét. Főként a Tamás Katalin tanárnővel voltam, vele nagyon jól kijöttünk/kijövünk. Viszonylag könnyű volt jó időpontot találni, az intézettől mindenki rugalmas volt. Volt beleszólásunk a folyamatokba, jól működött együtt a csapat. Hogyha nem volt jó az időpont, akkor megértők voltak és pótoltuk. A rajzgyűjtemény rendszerezésével foglalkoztunk. Ebben a félévben befejeztük az előző féléves folyamatot és most adatmentéssel és digitalizálással foglalkozom. Még mindig élvezem.”